Everyday Life

Csak olyat várj el a gyerekeidtől, amit te magad is megteszel

Szülőként sokszor olyat várunk el a gyerekeinktől, amiket mi magunk se tudunk teljesíteni. 

Mire gondolok? Például elvárjukhogy ha szólunk nekik valamiért, akkor azt azonnal megtegyék nekünk. Rakjanak rendet a szobájukban, jöjjenek az asztalhoz amikor kész az ebéd, kezdjenek el öltözködni, mert indulás van iskolába óvodába. Ha beszélünk hozzájuk, elvárjuk hogy hagyják abba amit csinálnak, és ránk figyeljenek. Egyszerűbben fogalmazva nem mindig vagyunk a türelem mintaképei.

 

Fotó: google.com

 

Mit teszünk mi? Gyakran előfordul, ha gyerkőcünk szól, vagy azt akarja, hogy rá figyeljünk, a mindjárt édesem, egy perc és figyelek, öt perc és a tiéd vagyok válaszokat kapja. Elvárjuk hogy türelmes legyen, és kivárja azt az időt, amíg megkeverjük a rántást, befejezzük a telefonálást, vagy a válasz megírását egy e-mailre. Azonban ha mi magunk sem vagyunk mindig türelmesek, tőlük miért várjuk el?

Elvárjuk, hogy idősebb korukban tartsanak rendet a szobájukban. Azonban gondoljunk csak bele. Velünk nem fordul elő, hogy a ruháink szanaszét hevernek a hálóban? Tegye fel a kezét aki gyerekek mellett mindig rögtön elmosogat, és soha nem hagy kupit a mosogatóban. Vagy aki mindig minden dolgot rögtön a helyére tesz vissza. Akinél mindig patika tisztaság van. Szerintem velünk is éppúgy előfordulhogy néha trehányak vagyunk, akkor nekik ez miért nem engedhető meg? Megengedhető, csak nekünk tudni kell kezelni ezeket a helyzeteket.

 

Fotó: google.com

 

Elvárjukhogy mindig jól viselkedjenek, ne hisztizzenek, és tudják kezelni az érzelmeiket. Mi mindig úgy viselkedünk, ahogy azt mások elvárnák? Mi minden esetben tudjuk kezelni az indulatainkat? Soha nincs olyan, hogy egy rosszabb napon hisztizünk valamiért? A válasz az összes kérdésre: DE IGEN!

Velünk is megesik, hogy nem nem éppen úgy viselkedünk, ahogy illene, vagy olyan dolgokat teszünk, amit mások nem tartanak helyesnek. Velünk is megesik, hogy dühbe gurulunk, és olyan dolgokat mondunk vagy teszünk, amiket aztán később megbánunk. Velünk felnőttekkel is megesik, hogy egy húzós nap után estére hisztisek leszünk, ha valami nem úgy van, ahogy mi akarjuk. 

 

Fotó: pixabay

 

Számos példát felsorolhatnék még, amit én is ugyanúgy elkövetek, utána pedig ostorozom magam, hogy mekkora nagy hülye voltam. Lehetett volna ezt másképp is. Emberek vagyunk, követünk el hibákat, így vagyunk tökéletlenek, ami jó. 🙂

Szerintem azonban a legfontosabb mégis az, hogy felismerjük ezeket a hibákat, és ha már felismertük, tudunk rajtuk javítani. Nyilván nem az a jó megoldás, hogy türelmetlen, hisztis, követelőző gyerekeket neveljünk. Inkább a következő esetnél kapjon a gyerek 5-10 percet, hogy befejezze a játékot, mielőtt fürdeni menne. Türelemmel várjuk ki a játék végét, ahogy ő is kivárja azt, amíg mi befejezzük az adott dolgunkat, vagy elmosogatunk, kiteregetünk. 

 

Fotó: google.com

 

Legközelebb, amikor szólsz valamiért a gyerekeidnek, jusson eszedbe, mi lenne a te válaszod, ha ő kérné tőled ugyanazt a dolgot, majd ennek megfelelően cselekedj. Tudom, sokszor nehéz ezt betartani, hiszen egy rohanó világban élünk, ahol szinte állandóan rohanunk valahová, de ne felejtsük el hogy mi, felnőttek már könnyebb helyzetben vagyunk, könnyebben és gyorsabban alkalmazkodunk dolgokhoz. Mi már megtanultuk azokat a dolgokat, amiket a gyerekeink még csak ezután fognak. 

Ha ötből két alkalommal már sikerül e szerint cselekedned, úton haladsz. 🙂 

 

 

 

Ha tetszett, köszönöm ha megosztod a barátaiddal is.

Ha van kedved csatlakozz hozzánk a facebookon itt , még több vicces, és érdekes olvasmánnyal várlak.

Éééés... ne felejts el kommentelni, hogy részt vegyél az oldalon kommentelők sorsolásán, és írhass egy posztot a blogra. :)

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!